Apa-Baba

Most már úgy vagyunk, hogy ha meg jön Apa hozzánk végre, akkor előbb Anya kap egy puszit, és utána a baba, ezt ugye nem lehet kihagyni.
Viszont a legújabb szokás, hogy apa rátapasztja a fülét a hasamra és hallgatózik. Ilyenkor természetesen ki kell kapcsolni a tévét és mindent ami hangot ad, mozdulatlanul kell feküdnöm, és megszólalnom sem szabad:-) Ő meg hallgatja rendületlenül és puszilgatja is. Persze nem hall semmit mit is hallana, de nagyon kitartó:-) És én annyira imádooooooom mikor ezt csinálja. Olyan aranyosak, mert hogy Törpike is megnyugszik erre a szertartásra egyből így legalább én is jól vagyok teljesen, nincs kellemetlen érzés, nincs fájdalom, nincs hányinger...éljeeeeeen , apa a nyugtató:-)
Ugyan azért megkérdeztem a védőnőt hogy hallhat e bármit apa, de mondta hogy még semmit, majd csak később esetleg:-) Ja volt kint a védőnő is nálunk. Röpke 2 órát töltött itt, nagyon jól elbeszélgettünk, és legalább volt végre valaki aki minden kérdésemre válaszolt. Nagyon kedves és aranyos, és fiatal szóval nagyon könnyű lesz vele együtt működni, örülök hogy hozzá kerültünk.
Mondta a védőnő hogy apának ne mondjam meg, hogy nem hallhat semmit, de azért én kedvesen megmondtam neki:-)
Szerencsére ez nem lombozta le és továbbra is hallgatózik rendületlenül:D Úgy imádom őket:-) Lefekvés előtt is megkérdezem tőle hogy akar e még babázni, akkor babázik egy kicsit, és utána végre lehet aludni:D
Én ezeket hívom apa-baba perceknek:-)
Azon gondolkodtam, hogy azért ez nem annyira fair hogy ugye ezt csak mi éljük át, hogy nő a baba bennünk meg stb, meg minket rugdos és egyebek (mondjuk ugye a szülés azért nem olyan vidám), de rájöttem hogy a lelkes apukák megoldják maguknak hogy a terhességben is a lehető legtöbb módon részt vegyenek és "átéljék" ők is amennyire csak lehet. Nekünk lelkes apucink van, és én ennek nagyon örülök, és imádom az apa-baba perceket:-)