NST

Tegnap iszonyú meleg volt. Egész nap még elfogadhatóan tudtam mozogni. Levegő nem sok jutott nekem, de a szédüléshez már hozzászoktam. Babus viszont olyan jókat durmolt délelött is meg délután is hogy csak lestem. Ebben a melegben, és levegőtlenségben. Olyan jó kedvűen ébredt hogy elképesztő. Este meg ahogy elvitték, rohantam lezuhanyozni inkább hideg mint langyos vízzel. Felkaptam a rucimat (a felkaptam úgy néz ki, hogy megküzdöttem a láb mosásért, majd ennek szárazra törléséért, és utána magamra erőltettem a ruháimat).
Mentem a szülésznőért és irány a kórház. Apa várt minket a kórház előtt.
A szülésznőm nagyon hamar átvette az osztályt, majd mondta menjek, de az ő villám tempójához képest az én pingvin totyogásom már semmi. Komolyan elképesztő a mozgás amit már estére produkálok. Napközben sem semmi de este.... Gondolkodtam már azon lehet inkább összegömbölyödöm és gurulok hátha kényelmesebb, de mondjuk lehajolni sem tudok , tehát ezt a lehetőséget is elhesegettem, de azért ha lejtő felé közeledek mindig nagyon vonzó módszernek tűnik. Na mindegy marad a pingvin totyogásom a -20-as tempómmal. Most már beszállhatnék egy nyugdíjas futóversenybe, abszolút egyenlőek lennének a feltételek.
Az NST tökéletes, de végre elkezdhetem inni a málnalevél teácskámat és szedhetem a hoemós bogyót hogy beinduljanak a folyamatok most már. A héten elhagyom a magnéziumomat is, és minden egyebet amit annak érdekében szedtem hogy a kislányunk bent maradjon. Innentől olyat szedek amitől kijön, aminek éppen itt az ideje, mert már az apukája is nagyon türelmetlen és kezdi győzködni hogy jöjjön csak ki:D
A vérnyomásom még mindig a béka feneke alatt, de én elégedett vagyok vele:D A kilóimról nem tudok szerencsére, majd lassan azért utána kéne néznem. Viszont megint sokat keményedek. Hiába a fullasztó meleg plusz a kisbaba ezt bírja produkálni. NST után kitotyogtunk apával a kocsihoz, egész jól fel bírja venni a tempót, még jó hogy fáradt már estére ő is különben rángatna maga után:D
Itthon vacsiztunk egy jót.
Az irányítását annak hogy mit nézzünk a tévében már rég átvette. Hihetetlen ennyire terhes lennék? Szóval most már ilyen szinten megszűntem létezni hogy szeretnék ezt vagy azt megnézni. Apa uralja a tévét akinek jelmondata: " nem szoktam tévét nézni". Szépen hangzik ugye?:D
Viszont annyira belebambult a tévébe hogy túlórázott a jobb lábam masszírozásával ami nagyon jó volt. De buta voltam mert a balt kellett volna először az orra alá nyomni , mert az sokkal dagadtabb és jobban fáj. De elrontottam és így a bal lábamnak csak a bemutató jutott a jobbhoz képest, viszont a jobb lábam jót szórakozott a bal lábamon szerintem hogy bibibi én már jól vagyok te meg nem:P
Aztán Abi is kapott egy kis simit, még azt is elbírtam volna viselni tovább. Aztán végül összebújtunk és kölcsönös hátsimivel apa elaludt...Én beállítottam a tévét és egyebek majd én is elaludtam, de hogy én sose tudok simire........